2012.08.07

Kilenc kérdés a visszaszolgáltatási bizottságról



1. Hogyan jött létre a visszaszolgáltatási bizottság?

A bizottságot a 83/1999-es sürgősségi kormányrendelet hozta létre, ugyanaz, amely számos más ingatlan mellett, a Székely Mikó Kollégium visszaadását elrendelte.

2. Hogyan állt össze a háromtagú Bizottság?

A bizottságnak három tagja volt: Markó Attila, a jogszabályt kezdeményező intézmény, a Kisebbségügyi Hivatal képviselője, Silviu Clim az igazságügy-minisztérium részéről és Marosán Tamás püspökségi jogtanácsos, a visszaigénylést kezdeményező református egyház képviselője.

Mindhárom tagot az adott intézmény vezetője (miniszter illetve püspök) nevezte ki, minden jegyzőkönyvet az illető intézmények képviselőiként írtak alá. Ezért per esetén a kinevező intézményeket is perbe lehetett vonni.

 3. Hány ingatlan ügyében járt el a háromtagú Bizottság?

A 83-as sürgősségi rendelet mellékletében mintegy 30 ingatlan szerepelt. Egy évre rá, 2000-ben a rendeletet újabb 60 ingatlannal egészítették ki. Az első rendelet ugyanis lehetővé tette, hogy a Bizottság javaslata alapján a kormány egy határozattal egészítse ki a mellékletet. A Székely Mikó Kollégium épülete a kiegészítő határozat részeként került a rendelet mellékletébe.

4.    Mi volt a Bizottság feladata?

A Bizottságnak meg kellett vizsgálnia, hogy teljesülnek-e a törvény által szabott feltételek: létezik-e volt tulajdonos, fennáll-e az erőszakos államosítás esete, valamint az ingatlan az állam tulajdonát képezi-e a vizsgálat időpontjában. A Bizottság nem hozott döntéseket, hanem a törvényt alkalmazta.

5.    Hogyan állt össze a visszaigényelt ingatlanok listája?

A lista az egyházak által benyújtott igénylések alapján állt össze. Ezeket az igényléseket a kisebbségügyi miniszterek (Tokay György, majd Eckstein Kovács Péter), az igazságügyi minisztérium és a pénzügyminisztérium vizsgálta meg, ezután kerültek a kormány asztalára, jóváhagyás végett.

6.    Hogyan működött a visszaszolgáltatási bizottság?

A Bizottságnak ellenőrző feladata volt: nem azt kellett eldöntenie, hogy visszaadják-e vagy sem az ingatlanokat volt tulajdonosaiknak, hanem meg kellett vizsgálnia, hogy rendben van-e az adott ingatlan dokumentációja. Abban az esetben, ha nem volt teljes vagy megfelelő a dokumentáció, akkor törvény szerint ugyan vissza volt szolgáltatva az ingatlan, gyakorlatban azonban erre nem került sor, hiszen nem lehetett jegyzőkönyvet készíteni róla. Az adott ingatlan telekkönyvezése csakis a bizottság által készített jegyzőkönyv alapján történhetett meg.

7.    Mi történt, ha az ingatlan dokumentációja nem volt rendben?

Abban az esetben, ha az adott ingatlannak nem volt rendben a dokumentációja, vagy nem volt tiszta a jogi helyzete, és a Bizottság nem volt képes egyértelmű jegyzőkönyvet írni róla, akkor az ingatlan nem került vissza az igénylőhöz. A gyulafehérvári Batthyaneumot például azért nem szolgáltatták korábban vissza, mert annak jogi helyzetét vitatta az igazságügyi minisztérium, így nem készülhetett róla jegyzőkönyv.

8.    Mikor működött a Bizottság?

A háromtagú Bizottság 1999 és 2002 között működött. A 2001-ben elfogadott 501-es törvény alapján egy új Bizottságot hoztak létre. Markó Attiláék bizottsága viszont mindaddig működött, amíg az új bizottság 2003-ban el nem kezdte tevékenységét, ekkor járt le ugyanis az új törvényben foglalt visszaigénylési határidő. A megszűnés pillanatáig a régi bizottság a rendeletben foglalt ingatlanok visszaadását 60%-ban megoldotta.

9.    Miben más az új Bizottság?

A jelenleg működő Bizottság már hozhat határozatot, eltérően a korábbitól, amely nem döntött, csupán a törvényt alkalmazta. Ma már a Bizottság elemzi a benyújtott visszaigénylési kérést, megvizsgálja az ingatlan helyzetét, és dönt a visszaszolgáltatásról. Markó Attiláék nem dönthettek arról, hogy az ingatlant visszaadják vagy sem. Abban az esetben, ha az ingatlan dokumentációja rendben volt, jegyzőkönyvezték.