2012.08.04

A Székely Mikó Kollégium története




Egy sikertelen reformkori próbálkozás után az 1850-es évek második fele teremtette meg egy középiskola létesítésének lehetőségét Háromszéken. Elsősorban a sepsi-, kézdi- és orbaiszéki református és unitárius lelkészek, de főurak, tanítók és hivatalnokok is részt vettek a munkában, melynek helyi mozgatója Gödri Ferenc esperes volt. Már 1855-ben felkérték báró Kemény Ferencet és gróf Mikó Imrét, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnokait és Bodola Sámuel püspökhelyettest hogy képviseljék az iskola ügyét az Egyházkerületi Közgyűlésben.

Gróf Mikó Imre hamar felismerte az iskola alapításának szükségességét, ennek érdekében latba vetette befolyását, illetve jelentős pénzadományokkal támogatta az ügyet már kezdetektől fogva. Több település versengett, hogy otthont adhasson az iskolának, végül a központi fekvésű Sepsiszentgyörgy nyerte el az építkezés jogát, mivel telket és jelentős pénzbeli hozzájárulást ígért.

Az Egyházi Főtanács utasítására 1858 őszén beindult a IV. elemi osztály, melyre a következő tanévben építhető volt az I. gimnázium. A tanítás a református templom mellett indult be. Még ki sem teljesedett az algimnázium, a gondnoki kar felismerte, hogy sürgősen bentlakásra van szükség, mert az iskola így éri el igazi célját. Megindult a telekvásárlás és az építkezés hosszú és nehéz időszaka.

Az 1863-64-es tanévben költözött le az intézmény az iskola mai helyén álló épületekbe, ahol istállóból, szekérszínből alakítottak ki osztály- és hálótermeket.
A főtéri szárnyat 1870-76 között építették Zofalh Gusztáv tervei alapján. A tervet gr. Mikó Imre rendelte és fizette, az építőanyag nagy részét Háromszék lakói hordták össze szekerekkel. Sepsiszentgyörgy városa adta a telket a korábbi ígérete szerint. Iskolakezdéskor ideköltözhetett a bentlakás, a földszinti termeket bérbe adták üzlethelyiségnek.

Gróf Mikó Imre halála után döntött úgy az elöljáróság, hogy az iskola mindhárom alapítóját belefoglalja az intézmény nevébe: a református egyházat, Háromszék népét és gr. Mikó Imrét. Így lett a neve előbb Református Székely Mikó Tanoda, majd 1948-ig Református Székely Mikó Kollégium.
Az iskola jelentős fejlődésnek indult, a főgimnáziumi osztályok beindításával egy időben épült a déli szárnyépület Alpár Ignác tervei alapján.

Amikor az első érettségiző évfolyam 1893-ban elhagyta az alma matert, az korszerű és jól felszerelt tanintézmény volt. Itt szerveztek az erdélyi középiskolák között elsőként konviktust, kiteljesítve ezáltal a kollégiumi rendszert.

Az első világháborúig a fejlődés és konszolidálódás jellemző az iskolára, a tanulólétszám évről évre emelkedett, ezért úgy döntöttek, egy teljesen új internátust kell építeni a város egy csendesebb pontján.

A világháború és az impériumváltás azonban átrendezte a terveket és célokat: legfontosabb volt az anyanyelvi oktatás biztosítása a megye minden tanulni vágyó fiatalja számára. Csutak Vilmos akkori igazgató úgy szervezte meg a Kollégiumot, hogy az épületbe fogadta a Polgári Leány- és Fiúiskolát valamint az Elemi iskolát, így naponta késő estig folyt az oktatás.

A két világháború között a Kollégium csak a belső erejére támaszkodhatott, Csutak Vilmosnak mégis sikerült közadakozásból a Református Leányiskola számára új épületet emeltetni.

A második világháború időszaka is jelentős károkat okozott az iskola életében. Az 1940. november 10.-i földrengés annyira megrongálta az épületet, hogy át kellett költöztetni az intézményt a Tanítóképző épületébe. A háborús állapotok miatt szünetelt is az oktatás, 1944 decemberében kezdték újra a saját épületben. Ekkor a fiútanulók mellé lányokat is vettek fel rendes tanulókként, illetve vállalták a tanítóképző beindítását is.

Az 1944-45-ös tanévben az intézmény a Magyar Tannyelvű Líceum nevet viselte, majd újra Református Székely Mikó Kollégium lett az államosításig. Ezt követően többször változott a neve, volt Magyar Fiúlíceum (1948-53) X osztályos Fiú-középiskola (1953-54) 1-es számú Magyar Tannyelvű Középiskola (1954-58) 1-es számú Középiskola (1958-65) 1-es számú Líceum (1965-74) 1-es számú Reál - Humán Líceum (1974-77) Matematika - Fizika Líceum (1977-89).
1989-ben lett újra Székely Mikó Kollégium. Az 1989-es fordulat kétszeresen is változást hozott: az intézményben visszaállt a magyar tannyelvű oktatás és a gimnáziumi jelleg lehetőséget biztosított a fiataloknak humán értelmiségi pályára való felkészülésben.

A 153 éves tanintézmény Háromszék legnagyobb és legeredményesebb magyar tannyelvű gimnáziuma.