2012.08.04

A 13020-as dosszié, a per



BEVEZETŐ HELYETT

Közösségünk megerősödésének egyik meghatározó folyamata a rendszerváltást követően az elkobzott egyházi és közösségi tulajdonunk visszaszerzése volt. Nem volt könnyű folyamat a jogi háttér megteremtése. Nem volt zökkenőmentes a tulajdonjog törvény előtti bizonyítása. Nem fejeződött be, és korántsem ellentmondásmentes maga a végleges visszaszolgáltatás sem. Ennek ellenére az utóbbi másfél évtizedet inkább a kis elégtételek sorozata, mintsem a nagy kiábrándulások jellemezték. Annak ellenére, hogy a teljes vagyoni visszaszolgáltatástól még mindig messzevagyunk, néhány sikert minden bizonnyal elkönyvelhetünk.

A folyamat azonban egyre inkább akadozik. 2012. június 28-án, két eves pereskedés után elítéltek három személyt, akiknek, megbízatásuk értelmében, birtoklevelet kellett kibocsátaniuk a jogos tulajdonosoknak. A hatalmi szó így érvelt nem a sepsiszentgyörgyi református egyház a tulajdonosa a Mikó Kollégium épületeinek, hanem a román állam, hisz azok az épületek nagyrészt közadakozásból épültek. Rendkívül veszélyes ez a fejlemény. Mindenekelőtt azért, mert az egyházakhoz tartozó közösségi épületeink és templomaink jelentős része is közadakozásból épült. Ha ez a logika helyes, akkor egy falu közössége által összedobott építőanyagból, kalákában újra felépített ház is az államé, mert közadakozásból épült! Másrészt az sem mellékes, hogy 1100 visszaszolgáltatott ingatlan közül ez az első (egyedüli) eset, amelyben bűnvádi eljárást indítottak.

Mi volnánk ostobák, hogy nem értjük a prókátori okoskodást? A mi igazságérzetünkkel van gond, amikor úgy gondoljuk, hogy ártatlanokat ítélnek el valami csavaros okoskodással? Mi volnánk naivak, amikor úgy gondoljuk, hogy őseink a javaikat azért bízták az egyházra, mert hittek abban, hogy az egyház ezúton is a köz javát fogja szolgálni? Elődeink nem azért építkeztek, majd hagyták javaikat közösségünkre, hogy egy, a közügyeinkhez idegenül viszonyuló állam hatalmi szóval kisajátítsa azokat!

Három embert azért ítéltek el, mert ők is így gondolták.

 


 

A VÁD: közérdek ellen elkövetett hatalommal való visszaélés minősített formában, mivel az ingatlan értéke (ezért a károkozás is) rendkívül magas.

A FELJELENTÉS

A visszaszolgáltatási bizottság tagjait 2007-ben jelentették fel. 2007 végén a Korrupcióellenes Ügyészség (Directia Nationala Anticoruptie, továbbiakban DNA) külön-külön beidézte a bizottság három tagját Brassóba, ezzel egyidejűleg kihallgatta az egyház képviselőit és számos más érintett személyt. 2008-ban a DNA ezekből a kihallgatási jegyzőkönyvekből kezdte el a 13020-as dossziét összeállítani.

ELŐZMÉNYEK

  • 2001-ben egy hatásköri vita nyomán kialakult perben a bíróság jogerősen megállapította, így a Székely Mikó esetében is kimondta, hogy a bizottság jogosan jár el.
  • 2002-ben elkészült a visszaadási jegyzőkönyv, amivel telekkönyvezte az egyház a Székely Mikó Kollégium épületét.
  • 2002-ben két család beperelte a református egyházat és az önkormányzatot, azt állítva, hogy az egyház soha nem volt tulajdonosa az épületegyüttesnek. A per 2006 március 15-ig folyt, amikor a bíróság jogerősen kimondta, hogy az egész épületegyüttes az egyház tulajdonát képezi.
  • 2007-ben, a polgári per lezárása után, a családok bűnügyi pert indítottak 7 személy ellen. Beperelték a telekkönyvi hivatal munkatársait, akik telekkönyvezték az épületet, és akik annak idején kiadták a kivonatot. Őket hamisítással vádolták. Beperelték szintén hamisítás vádjával az egyház egyik képviselőjét, valamint a visszaszolgáltatási bizottság három tagját.
  • Amire a nyomozás elindult, négy személy bűncselekménye elévült, így végül csak a bizottság tagjai ellen indult bűnvádi eljárás.

 

A NYOMOZÁS

Markó Attila 2008-ban vitte be a DNA-hoz az ingatlan iratcsomóját. Ebben benne volt a teljes terjedelmű telekkönyv másolata, annak kivonata, a közigazgatási minisztérium véleményezése és a jegyzőkönyv másolata. 2010 őszén ismét behívták a DNA-hoz, ezúttal azért, hogy megnézze a dossziét. Ez tulajdonképpen a vádemelés előtti utolsó momentum. 2010 karácsonyán bejelentették, hogy megtörtént a vádemelés, bíróság elé került az ügy, és elindult a bírósági eljárás.

A PER

  • Az alperesek ügyvédet fogadtak, és halasztást kértek a dosszié átnézésére. Ekkor a DNA kérvényezte a bírósági tárgyalás áthelyezését Sepsiszentgyörgyről, ahol az ingatlan található. Az indok meglepő: Szentgyörgyön a bíróság a nép haragjának nyomása alatt van, nem tud objektíven dönteni. A tárgyalást áthelyezték a szomszédos megye székhelyére, Buzăuba.
  • A per legfontosabb mozzanata az volt, amikor 2012 februárjában a bíróság helyt adott egy előzetes kifogásnak, melynek lényege, hogy a bűnügyi felelősség megállapítása előtt tisztázni kell az épület tulajdonjogának kérdését. Ekkor a bíróság úgy értékelte, tudomásul veszi a korábbi jogerős döntéseket, melyekben egyértelműen megállapították az egyház tulajdonjogát. Ennek értelmében a következő lépésben meg kellett volna állapítani a bűncselekmény hiányát. Időközben azonban a pert másfél évig vezető bírónő szülési szabadságra ment. Helyette új bírót neveztek ki két tárgyalással a per vége előtt. Az új bíró viszont egyszerűen „elfelejtette” ezt a jóváhagyott kifogást.

 

A BÍRÓSÁG DÖNTÉSE

A bíróság szerint a bizottság tagjai megkárosították a román államot azzal az értékkel, amennyire a Kollégiumot felbecsülték. Ahhoz, hogy a bűncselekményt indokolni lehessen, károkozás kellett, hogy történjen, mert a hatalommal való visszaélésnél nem lehet kár nélkül bűncselekményt megállapítani. A kollégium visszaállamosítását is elrendelték – a bíró csak így tudta döntését igazolni, ezzel bizonyította a károkozást, ugyanis ha nem államosítanak, elismerik, hogy nem okoztak kárt.

AZ ÍTÉLET

  • Börtönbüntetés. A Bizottság három tagja közül kettőt, Markó Attilát és Marosán Tamást három év letöltendő börtönbüntetésre ítélték. A Bizottság harmadik tagját, Silviu Climet három év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték.
  • Közélettől és köztisztségtől való eltiltás. Az elítéltek nem szavazhatnak és nem választhatóak, nem tölthetek be köztisztségeket.
  • Pénzbüntetés. A református egyház 1.2 millió lejt köteles visszafizetni az önkormányzatnak – annak a bérnek az értékét, amelyet azért fizettek, hogy abban az épületben tovább működhessen az állami iskola.

 

SÚLYOS KÖVETKEZMÉNYEK

  • A bírósági döntésnek a börtönbüntetéshez hasonló súlyos rendelkezése a visszaszolgáltatás eltörlése és az eredeti állapot visszaállítása. Ez azt jelenti, hogy az egyháztól elveszik az épületet és odaadják a sepsiszentgyörgyi önkormányzatnak, azaz az államnak.
  • Ez rendkívül súlyos precedenst teremt. Nem minden településen magyarbarát az önkormányzat, ahol visszaszolgáltatott egyházi ingatlanok vannak. Ez a döntés utat nyit a magyarellenes vagy kevésbé magyarbarát polgármestereknek arra, hogy ugyanilyen módon visszaállamosítsanak bármilyen más egyházi ingatlant is.
  • Országszerte több száz olyan visszaszolgáltatott ingatlan van, amelyben oktatási intézmény működött, ezek mind veszélybe kerülhetnek.
  • Továbbá visszaállamosíthatóvá válnának nemcsak az iskolák, hanem minden eddig visszajuttatott ingatlan.
  • Véglegesen leállhat a restitúciós folyamat. Ennek a jelei már megmutatkoztak akkor, amikor a kormány egy olyan törvényt akart elfogadni, amely eltörölni kívánta a természetben történő visszaszolgáltatást. Ezt a törvényt az RMDSZ nyomására levették a napirendről.