2012.08.26

Szolidarizáló fiatalok - a Mikó-ügy a Félsziget Fesztiválon



Rendhagyó beszélgetésre került sor szombaton délután a marosvásárhelyi Félsziget Fesztiválon. A MIÉRT – sátorban összegyűlt fiatalok a Mikó-ügy hátteréről és lehetséges következményeiről tudtak meg részleteket azon a beszélgetésen, amelyen Kelemen Hunor szövetségi elnök és Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester válaszoltak Kelemen Attila, a Transindex kiadójának kérdéseire.

A Mikó-ügy első pillanattól kezdve politikai ügy volt, hiszen az ingatlan-visszaszolgáltatási folyamat elindítása egy politikai döntés eredménye volt nem csak itt Romániában, hanem általában a volt kommunista országokban. Tehát politikai döntés előzte meg a ’90-es években az első jogszabályokat, amelyek az államosított magán- és egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról rendelkeztek. Markó Attila, Marosán Tamás és a visszaszolgáltatási bizottság más tagjai ilyen, politikai döntések után megszületett törvények és kormányhatározatok alapján rendelkeztek” – hangsúlyozta Kelemen Hunor arra a kérdésre válaszolva, hogy mennyire tartja politikai ügynek a Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatása kapcsán kialakult helyzetet. Ugyanakkor leszögezte, a szeptember 1-re tervezett tiltakozó akció, az Igazság Napja nem tekinthető beleszólásnak az igazságszolgáltatás döntésébe.

22 év után sem gondolom azt, hogy a bírók tévedhetetlenek – ez a jóhiszemű álláspontom a buzău-i bíróság döntésével kapcsolatban. A rosszhiszemű meglátásom szerint a bírói döntés mögött valamilyen érdek áll, talán a visszaszolgáltatási folyamat leállítása. Biztosan emlékeznek még arra a szándékra, amely szerint meg kell szüntetni a természetbeni visszaszolgáltatást, és egy meghatározott értékű, pénzbeli kártérítésben kell részesíteni a volt tulajdonosokat. Az RMDSZ éppen kormányon volt, amikor ez az elképzelés napvilágot látott, és természetesen nem engedtük, hogy ez megvalósuljon” – emlékeztetett az RMDSZ elnöke.  

Markó Attila államtitkár, a Mikó-ügy egyik főszereplője a közönség soraiból követte a beszélgetést, amely során a résztvevők jelzéseiből kiderült, nagyon sokan csatlakoztak már a tiltakozó akcióhoz úgy, hogy különböző rendezvényeken vagy a 13020.ro honlapon aláírásukkal szolidaritásukat fejezték ki. Az erdélyi magyar közösség soraiból érkező visszajelzésekről Markó Attila elmondta, kettősséget fedez fel ezekben: egyrészt a biztonság hiánya az, amely megrémítette az embereket, másrészt annak a veszélye, hogy a becsületes, a közösség érdekében végzett munka ilyen következményekkel járhat.

Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere kifejtette: „első pillanattól kezdve, amikor hírt kaptam arról, hogy Markó Attilát és Marosán Tamást három év letöltendő börtönbüntetésre ítélte a bíróság, úgy éreztem, mintha engem ítéltek volna el. Úgy vélem, az erdélyi magyar közösségből kifogyott az empátia, mert ezt a büntetést mindannyian a sajátunknak kellene tartanunk. Ugyanakkor a Mikó-ügye más városokban nagyobb veszély üzenetét hordozza, hiszen például Marosvásárhelyen egészen más következményekkel járhat az, hogy egy egyházi ingatlan az önkormányzat hatáskörébe kerül.

A beszélgetésen elhangzott, az erdélyi magyar történelmi egyházak és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség nagy figyelemmel követték a visszaszolgáltatási folyamatot, az elsőfokú döntést követően pedig a Szövetségi Képviselők Tanácsa azonnal állásfoglalásban tiltakozott, Kelemen Hunor szövetségi elnök pedig levélben értesítette az egyházi vezetőket.

A Mikó-ügy visszásságaira is felhívták a figyelmet a beszélgetésen résztvevők: az az érvelés, mely szerint a Székely Mikó Kollégium nem lehet az egyház tulajdona, mert közadakozásból épült, egyértelműen nevetséges. „Erdélyben szinte mindegyik templom, iskola, vagy közösségi ház közadakozásból épült. Egy ilyen érvelés alapján bármit elvehetnek, ezért tartjuk nagyon veszélyes precedensnek a visszaállamosítás lehetőségét” – hívta fel a figyelmet Kelemen Hunor, majd hozzátette, szeptember 1-én az igazság melletti kiállást kell megmutatnia az erdélyi magyarságnak, ezért is szervezik a tüntetést az „Igazság Napja” címmel.

A Félsziget Fesztivál civil parkjában felállított Mikó-sátorban az elmúlt három nap alatt több mint 1500 fiatal írta alá a tiltakozó ívet, a 13020-as Kezdeményező Bizottság önkéntesei szórólapokkal és személyes beszélgetések során tájékoztatták az érdeklődőket.

2012. június 29-én, két éves pereskedés után három személyt 3 év börtönbüntetésre ítéltek. A vád: visszaéltek hatalmukkal, amikor a visszaszolgáltatott Székely Mikó Kollégium birtoklevelét kibocsátották a jogos tulajdonosnak. A Mikó-ügy azóta ország-világ előtt ismert lett. Több mint 6800 személy aláírta az internetes tiltakozást, országszerte a történelmi egyházak szolidaritásra szólítják fel híveiket, emberjogi szervezetek a nemzetközi színtéren ismertetik a bíróság igazságtalan döntését. Szeptember 1-én, az Igazság Napján pedig az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb tiltakozó akciójára kerül sor Sepsiszentgyörgyön, ahol az erdélyi magyar közösség erejét, egységes fellépését demonstrálják a résztvevők.