2012.09.01

ELJÖTT AZ IGAZSÁG NAPJA – Több mint 25 000 magyar tiltakozott a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium előtt



 

Erdély valamennyi megyéjéből, a határon túli magyar régiókból és Magyarországról jött tiltakozók közel huszonötezres tömege fejezte ki az igazságtalansággal szembeni egyet nem értését és szolidaritását az igazságért harcolókkal Sepsiszentgyörgyön, szeptember 1-jén, az Igazság Napján.

A történelmi egyházak és politikai szervezetek képviselői, valamint a felszólaló civilek egybehangzó tiltakozó beszédekben, könyörgésekben és kiáltványban fogalmazták meg: a magyar közösség megvédi jogos tulajdonát, a Székely Mikó Kollégium épülete pedig szimbólumértékű ebben a törekvésében. A tiltakozást az RMDSZ és az Erdélyi Református Egyházkerület szervezte meg.

Az esemény kezdetén Antal Árpád András, Sepsiszentgyörgy polgármestere és Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspök-helyettese közös beszédben emelt hangot a magyar közösség tulajdonának visszaállamosítása ellen: „A mai napon, az Igazság Napján, azért hívtunk össze benneteket, hogy együtt nyújtsuk be a fellebbezést az igaz bíróhoz, a mi Istenünkhöz a bennünket ért súlyos igazságtalanság miatt. Hogy mennyire nagy a baj, jelzi az is, hogy először történik meg itt, Erdélyben, 1989 után, hogy a négy erdélyi magyar történelmi egyház püspöke, a politikai pártok és a civil szervezetek képviselői együttesen lépnek fel közös ügyünkben” – hangsúlyozta Kató Béla református püspök-helyettes, akinek gondolatát folytatva Antal Árpád András polgármester arra tért ki: sokan azt kérdezték tőle, miért nem akarja az önkormányzat átvenni a Székely Mikó épületét. „A válasz erre egyszerű és egyértelmű. Azért mert az mindig a Református Egyházé volt. És ha ebben kételkedne valaki, hoztam magammal három dokumentumot. Itt van a kezemben egy okirat az 1800-as évekből. Ez az építő és a református egyház között köttetett építkezési szerződés. Sokan ismerik azt a könyvet, amelyet 1897-ben adtak ki. A címe a Református Székely Mikó Kollégium alapításának története. És most nézzenek a Mikó homlokzatára. Az egyik dokumentum az 1928-as tanügyminiszteri működési engedély, amelyet a két világháború közti román hatóságok adtak ki. Mindenki el tudja olvasni: az áll rajta, hogy az iskola tulajdonosa a református egyház. Mellette az 1948-as államosítási Hivatalos Közlöny, amelyben szerepel, hogy a református egyháztól vették el az épületet” – érvelt Sepsiszentgyörgy polgármestere.

 

Veszélyben a visszaszolgáltatott tulajdon

A történelmi egyházak képviselői a már visszaszolgáltatott egyházi tulajdon elvesztése miatti aggodalmukat fejezték ki.

Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke arról beszélt, hogy a buzăui határozat az Európai Uniónak azt üzeni, hogy Románia nem jogállam, mert nem tartja tiszteletben a magántulajdonhoz való jogot. A jogsérelmet nem kívánja orvosolni, hanem politikai befolyással próbálja akadályozni, illetve visszafordítani a visszaszolgáltatást. „Ez a határozat Románia polgárainak pedig azt üzeni, hogy ebben az országban nyugodtan lehet lopni és használni a lopott holmit, mert ha el is jönne az igazságszolgáltatás órája, politikai akarattal, jogi csűrés-csavarással el lehet odázni a visszaszolgáltatást” – nyomatékosított Pap Géza.

Jakubinyi György, a gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye érseke Márton Áron püspök gondolatait idézte az Igazság Napján. „Ez nem politika. Itt az életünkről van szó! S az emberi élethez Istentől nyertünk jogot. Az önmagunk becsülete és a jövő nemzedékek sorsáért reánk háruló felelősség követeli, hogy jogaink védelmében tiltakozzunk egy igazságtalan ítélet kimondása és végrehajtása ellen” – emlékezett beszédében az érsek, aki méltánytalannak tekintette azt, hogy a magyar közösség több mint két évtized után, arra kényszerül, hogy létjogosultságát igazolja és a javai visszaszerzéséért harcoljon.

 

Állam és egyház viszonya tisztázatlan

A magyar közösségnek azért kellett utcára vonulnia, mert az az állam és az egyház viszonya nem tisztázott – hangsúlyozta beszédében Bálint-Benczédi Ferenc, a Magyar Unitárius Egyház püspöke. „Ne küldjenek bennünket mindig el ebből az országból, amikor jussunkat akarjuk megvédeni. Az iskola volt és lesz mindig a mi második otthonunk, hol becsülettel és szeretettel folyik az oktatás és a nevelés Isten dicsőségére, életünk előmenetelére” – összegezte üzenetét a püspök.

Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke az egyházkerület híveinek üzenetét közvetítette. „Mielőtt megvádolnának bennünket azzal, hogy a román állam tulajdonára fájdult meg a fogunk, amikor jussunkat követeljük szerte Erdélyben, hadd állapítsuk meg és jelentsük ki ország-világ előtt, hogy magyar múltunk ingatlanai, melyek Romániához kerültek igen megkérdőjelezhető módon, csak a szégyenteljes államosítás nyomán jutottak a kommunizmus mohó, mindent tulajdonolni vágyó pribékeinek kezéhez” – tiltakozott az elmúlt időszak igazságszolgáltatásának kelepcéi ellen a püspök, majd hozzátette: „el fogjuk mondani magyarországi barátainknak is, hogy többet tehetnének értünk, ha mást nem, legalább annyit, hogy szétdarabolódásunk folyamatát segítsenek megfékezni, mert nálunk a szekértáborok halálra vannak ítélve”.

Fehér Attila főtanácsos a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyházkerület üzenetét tolmácsolva az egymásra való odafigyelés fontosságát hangsúlyozta. „Egy emberként harcolunk a jogorzás, a csalárdság, a hazugság és a bűn ellen. Jelenlétünkkel üzenjük, hogy nem a félelemnek, hanem az erőnek, az igazságnak és a szeretetnek gyermekei vagyunk. Ezért nem hagyhatjuk szó nélkül és nem nézhetjük tehetetlenül azt, ahogyan elrabolják a jövő generációk örökségét, ezzel csorbát ejtve gyermekeink és nemzetünk jövőjének biztonságán” – foglalta össze az Igazság Napjának üzenetét a főtanácsos.

 

Holnap bárki sorra kerülhet

„Ma szólni jöttünk a Mikó Kollégiumért, Markó Attiláért és Marosán Tamásért. Szólni kívánunk az igazságtalanság ellen, a tulajdonjog védelme mellett. Ma azt mondjuk, hogy le a kezekkel az egyházi tulajdonról, le a kezekkel a közösségi vagyonról” – jelentette ki Kelemen Hunor. Az RMDSZ szövetségi elnöke úgy vélte, a református egyházat éri aljas támadás után holnap bárki sorra kerülhet. „Az igazságszolgáltatás leple alatt, holnap a katolikus egyház tulajdonához nyúlhatnak hozzá, holnapután az unitáriusoktól, evangélikusoktól államosíthatnak vissza ősi és jogos tulajdont. De ha egyszer megtörtént, akkor sorra kerülhet a több mint nyolcszázezer hektár közbirtokossági erdő, de sorra kerülhetnek a földek, a házak, bármi. És ha ma bezárhatnak két olyan embert, aki közösségi megbízatást teljesített, holnap bezárhatnak kétszázat is akár” – sorolta Kelemen Hunor a magyar közösségre leselkedő veszélyeket és nyomatékosította: határozott nemet kell kiáltani az igazságtalanság ellen, ez a magyarság nemzeti minimuma, mert tudja, hogy jövőjének egyik záloga a tulajdonjog helyreállítása.

Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke arra hívta fel a tiltakozók figyelmet, hogy a Felvidéken, a sepsiszentgyörgyi eseménnyel egy időben zajlik egy másik tüntetés a szlovák állampolgárságuktól megfosztott magyarokat ért igazságtalanság ellen. „Bizonyságot teszünk a mai napon Istenről és az igazságról, körömszakadtáig – aggodalommal, de eleven hittel – ragaszkodva önazonosságunkhoz, hitünkhöz, kultúránkhoz, anyanyelvünkhöz, tulajdonainkhoz, jogainkhoz. Ugyanezt tesszük 22 esztendő óta, az 1989-es változások óta, és fáradó, de megújuló erővel ugyanezt tesszük 92 éve” – jelentette ki az EP-képviselő. Hozzátette: a megfélemlítés a folyamatban lévő belpolitikai válság kísérőjelensége. „Erre irányult a buzăui bíróság önkényes, magyarellenes, egyházellenes, jogfosztó ítélete, amely börtönbüntetéssel fenyegeti meg azokat, akik törvényes módon kiállnak az igazság és jogosság mellett” – hangsúlyozta Tőkés László.

 

Szembenéztek a veszélyekkel

A tiltakozó akción színpadra lépett a Székely Mikó épületének visszaállamosítása elleni tiltakozóakció egyik kulcsszereplője, Sánta Imre bikfalvi református lelkész, aki a másfél hónapja zajló tiltakozásért mondott köszönetet mindazoknak, akik „tartották hátukat a Református Székely Mikó Kollégiumért, és akik ötvenhét nap után, gróf Mikó Imrével együtt, nem háttal, hanem szembeállnak az ősi kollégiummal.”  A lelkész azt nehezményezte, hogy a tüntetésre igyekvő fiatalok egy csoportját bekísérte a rendőrség az őrszobára, mert a magukkal hozott zászlók rúdját fegyvernek minősítette.

Az esemény végén az Igazság Napja alkalmából megfogalmazott Kiáltvány szövegét és könyörgéseket olvastak fel a résztvevők, és színpadra szólították – a közösség hangos éljenezése kíséretében – Markó Attila államtitkárt és Marosán Tamás jogászt.

A tüntetés végén a magyar és a székely himnusz csendült fel.

 

A Kiáltvány szövegét letölthetik az alábbi linkekről:

Kiáltvány

Manifest

Proclamation